Maczkó Pincészet hírei

 

2018-10-24“Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal. Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba. Villányban a Márton-napi vigasságok egész novemberben tartanak, változatos libaételekkel, táncos mulatságokkal és persze új borokkal várják a vendégeket. A villányi ovisok és iskolások november 10-én látogatnak el a borosgazdákhoz, hogy köszöntsék őket dalaikkal, ezt követően a Diófás téren, a tábortűz mellett lehet zsíroskenyerezni, puncsot, teát vagy forró csokit inni. Mi is szeretettel várunk mindenkit borozónkba, az elmaradhatatlan libatepertő már felkerült az étlapunkra! Gyertek, kóstoljuk meg együtt az új borokat, beszélgessünk egy jót!   [...]

EnglishGermanHungarian